Minden drágul, emiatt magasabb fizetéseket kell adni, ami viszont újabb dráguláshoz vezet – ebben a kínos helyzetben van a magyar gazdaság két éve. Az áremelkedés üteme lassan csökkenni kezdett, de az elmúlt évek annyira megviselték az országot, hogy az újabb bértárgyalások akár még lökhetnek is egyet az infláción.
A Végzet közgazdásza korábban krízist jósolt a globális gazdaságban, de most úgy véli: valószínűbb az enyhe recesszió, de ez elhúzódhat és akkor komoly gondok jöhetnek. Szinte minden az inflációellenes harctól függ, de a világgazdaság konjunktúráját egyre inkább befolyásolja a geopolitika, amelynek fordulatait nehéz kiszámítani.
Válság idején jellemzően nő a munkanélküliség, ám most más a helyzet. A cégek optimisták a jövő kapcsán, a munkaerőhiány miatt pedig foggal-körömmel ragaszkodnak a dolgozóikhoz.
Tényleg bravúr volna-e, ha sikerülne az év végére egyszámjegyűre levinni az inflációt, ahogy Orbán Viktor ígérte, vagy csak a bázishatás dolgozik? Mit sikerült a magyar gazdaságtörténetben jól csinálni akkor, amikor a mostanihoz hasonló nagy inflációt közepes szintre lenyomtak, és hol rontották el, amikor hiperinflációt csináltak belőle? Erről is beszéltünk Danyi Pállal, a BME docensével.
Az elmúlt néhány hónapban többet drágultak az élelmiszerek, mint a 2010-es években összességében. De ez azt is jelenti, hogy többet is kell dolgozni azért, hogy megvásároljuk őket? Visszamentünk egészen 1989-ig, hogy megnézzük, az elmúlt 33 évben a fizetések növekedése mennyivel tette egyszerűbbé az élelmiszerek vásárlását.
Ár-bér spirál felé sodródik a világ és Magyarország is, vagy már épp ott is van – figyelmeztetnek egyre gyakrabban. Amikor a növekvő bérek és az elszálló árak egymást húzzák, az egy különleges időszak a gazdaságban, és olyan, amire nehéz jó megoldást találni. Ennek a hátterét járjuk körbe a közgazdasági elméleteket bemutató cikksorozatunk mostani részében.